Bevásárlóközpont, Pláza

Tárgy: Re: Bevásárlóközpont, Pláza Csüt. Jún. 28, 2012 11:36 pm

Corin and Lucy

Bevásárlóközpont, Pláza Ashley-Greene-Maxim-1-150x150

Bevásárlóközpont, Pláza Sam-Way_041-150x150

Bevásárlóközpont, Pláza Ashley-Greene-150x150

Vad volnék? Talán. Lehet, hogy inkább mégis visszahúzódó vagyok? Nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy nem vagyok önző és hisztis díva, ahogy a minap említette egy kedves ismerősöm.
Csak úgy, mint mindennapom elkezdődött a mai is, de ez rosszabb volt mint szokott. Ma ezzel a tudattal keltem fel, hogy valakivel önző voltam. Legalábbis ezt meséltem rólam valakinek. Aki mellesleg visszamondta szerény személyemnek. Ki mondhat rám ilyet? A gúnyolódó személye ismeretlen. Még! Ha megtudom ki az lesz hozzá egy két szavam. Én nem voltam, soha olyan ember akire rosszat mondtak, mindig is próbáltam kedves maradni és segítség nyújtó mások felé.
Úgy döntöttem, hogy nem keresem az illetőt és elfelejtem a dolgot, minek idegeskedjek egy semmin.
Nem tudtam aludni ezért korábban elindultam a munkába. Magam mögött hagyva minden parányi problémámat. Elcsoszogtam a konyháig és kitöltöttem a tegnapról megmaradt kávét. Megittam és közben elolvastam egy újságot. Mivel még volt 2 órám próbáig, nem akartam elfecsérelni az időt. Gondoltam elmegyek valahova reggelizni úgy sincs kedvem kaját csinálni magamnak.
Felfrissülten beültem a kis régies kocsimba és elindultam valami kávézó felé. De egy sem volt kedvemre való.
Betértem a bevásárló központba ahol több lehetőségem volt már. Valamiért azonban nem éreztem, hogy bárhova be kén mennem. Annyit tudtam, hogy nekem most nem szabad innen elmennem, de nem tudom miért. Hát kerestem egy padot és leültem. Csak bámultam ki a fejemből és nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal.
Ahogy végigmértem a lehetőségeimet, rájöttem, hogy a mai napom unalmasnak ígérkezik

Tárgy: Re: Bevásárlóközpont, Pláza Hétf. Júl. 02, 2012 2:40 am

Bevásárlóközpont, Pláza Tumblr_m478v1rVWj1rp5a89

Lucy Sell & Corin Le'Fleur

- Balfasz... balfasz... balfasz... - morgom monoton hangon magam elé, miközben lassan, de biztosan bekanyarodom a pláza parkolójába.
El sem hiszem, hogy elfelejtettem anya szülinapját. Mindig, minden évben feljegyzem abba a nyomorult naptárba, csakhogy ki ne menjen a fejemből - merthogy hajlamos vagyok rá -, erre most sikerült jól elcsesznem a dolgot. Tudom már, hogyan történt, de már nem tehetek ellene semmit. Kellett nekem szilveszterkor hót részegre innom magamat! Kellett nekem később megvenni a naptárt és lustának lennem beleírni a dátumot! Apának nem szóltam róla, mielőtt eljöttem, mert leharapná a fejemet, amiért elfelejtettem a felesége születésnapját. Nem gondolna bele, hogy ez nekem épp olyan kínos, mint neki. Sőt, még kínosabb!
Kiszállok az ezüst Volvóból és bezárom, majd rohamléptekkel sétálok be a hatalmas épületbe, ahova általában csak ruháért jövök, másképp be sem tenném ide a lábamat. Hogy miért? Túl sok nekem... túl idegesítő és túl fölösleges az egész. Újabb hely arra, hogy a tinilányok elszórhassák apuci nehezen megkeresett pénzét.
Jobbra, majd balra kapom most a fejemet és üzletről üzletre bámulok. Női fehérneműk... hm, nem rossz, de szerintem nem pont a fiától akar ilyesmit kapni. A huszonakárhány éves fiától. Elegáns ruhaköltemények... neeem, anya nem szereti az ilyesmit, mellesleg épp eleget hordja ezeket, ha dolgozni megy. Tanácstalanul ácsorgok és nem tudom, mi tévő legyek. Csak arra tudok gondolni, hogy mekkora szerencsétlenség vagyok.
Aztán meglátok egy magányosan ücsörgő nőt az egyik padon. Gesztenyebarna tincsek keretezik arcát, profilját viszont nem látom, mert rossz szögből nézem. Gondolkodás nélkül indulok meg felé és mikor odaérek, megállok előtte. Izgulni vagy idegeskedni időm sincsen.
- Öhm, heló! Tudnál nekem segíteni? - kérdem, mert még sem akartam csak úgy nekirontani, hogy "hé, szerinted mit kellene vennem az anyám negyvenötödik születésnapjára?". Bolondnak nézne és még csak nem is segítene. Így hát várok, hátha megszán a jó Isten és arra ösztökéli ezt a kifejezetten csinos leányzót, hogy tanácsot adjon majd nekem. Vagy először legalábbis szóba álljon velem.

Tárgy: Re: Bevásárlóközpont, Pláza Hétf. Júl. 02, 2012 9:32 am

Corin and Lucy

Most komolyan mit szeretnek az emberek ez órákon át tartó vásárlásban. Én sosem szerettem próbálni vagy egész napokat tölteni a boltokban és nézni melyik szín áll nekem jól.
Szeretem a divatot és szívesen hordom is de a vásárlást hamar lezavarom.
Csak ültem a padon és gondolkoztam, néztem az embereket, és rajtuk is gondolkoztam. Éreztem, hogy valaki rám szegezi a tekintetét és lassan felém tart. Nem néztem felé, mert kínos lett volna.
A srác csak úgy simán hozzám szólt, semmi bemutatkozás, de nem bántam, nem vagyok az a bunkó fajta, aki nem képes segíteni egy magafajtának.
- Szia! Persze, hogy segítek, csak mond, hogy miben. - mosolyogtam a srácra. Felálltam, hogy lássam a fiú szemét. Ú, nem rossz, de tuti van barátnője, vagy ha nincs többet nem találkozunk. Segítek neki aztán ennyi.
- Lucy vagyok. És mázlid van, hogy tengernyi időm van. - a hajamat a fülem mögé tűrtem, mint azokban az idióta filmekben amikben a pasi mag a csaj találkozik először és másnap már gyerekük van. Na jó ez egy kicsit más volt, de nem állt messze tőle.
A srác cuki volt, de gyereket nem akarok. Úgy látszik nagyon sok szerelmes filmet néztem manapság.
Most, hogy majdnem minden hülye szituációt elképzeltem, de azt nem , hogy vajon mit is akar tőlem. Ha a helyében lennék, mit akarnék egy padon ülő tök ismeretlen lánytól, akit mellesleg még szerintem látásból sem ismerek. Vicces szitu, de akkor sem utasítom vissza a segítséget.
A srácra mosolyogtam és hosszan a szemébe néztem, nem tudtam semmit kiolvasni belőle, de azért hosszan a szemébe merültem.

» Plaza de España